Molnár Piroska - Mozigépész Moziverzum Actress

Mozigépész Moziverzum 2.0
Online szekció (eredeti cím)
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
Online szekció (magyar cím)
Letöltési szekció (eredeti cím)
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T V W U X Y Z
Letöltési szekció (magyar cím)
Go to content
Színésznők > M
Molnár Piroska  (Ózd, 1945. október 1. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjasmagyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Eötvös Péter zeneszerző egykori felesége.


Életpályája

Szülei Molnár József és Andrássi Viktória. Édesapja nem tért haza a szovjet fogságból, egyedül maradt édesanyja vissza szeretett volna térni Erdélybe, de ekkor már lezárták a határokat. Kunágotán telepedtek le, meghatározó gyermekkori élményei ehhez a településhez kötik. A mama tanácsára (tanuljon szakmát) Szegeden közgazdasági technikumban érettségizett.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1964-ben vették fel. 1968-ban végzett, eközben fellépett az 1966-os Táncdalfesztiválon. A főiskola elvégzése után Babarczy László beajánlotta a Nemzeti Színházba, viszont Both Bélaigazgató nem vette fel.

1968-ban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1971-ig volt tag. 1971 és 1978 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. Az első kaposvári korszakban olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás és Babarczy László. A színpadon olyan kollégákkal dolgozott együtt mint Koltai Róbert, Csákányi Eszter, Lázár Kati, Máté Gábor, Jordán Tamás, Pogány Judit vagy Lukáts Andor. Ebben a korszakban szerepelt a legendás Árvácska című filmben, amely Karlovy Varyban díjat nyert.

1978-tól 1982-ig a Nemzeti Színházhoz kötötte szerződés, ahova szinte az egész korábbi kaposvári társulattal együtt ment át. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1984-től, 18 éven át ismét a kaposvári társulatot erősítette. 2002 és 2013 között újra a Nemzeti Színház tagja volt, ahonnan Alföldi Róbert leváltásával ő is távozott, azóta a Thália Színház tagja.

Rendszeresen fellépője az 1982-ben alapított Kőszegi Várszínház bemutatóinak.

A prózai szerepek mellett, számos zenés darab főszereplője is, így például a Mohácsi János által rendezett Csárdáskirálynő Ceciliája,és az Ármány és szerelem, mely alakításáért 2010-ben elnyerte a színikritikusok Fővárosi Színházi Díját. Kurtág György kortárs zeneszerző kérésére, unszolására elvállalta a Beckett-töredékekre írott darabjában – What is the Word (Op. 30) – való közreműködést, 2008-ban. Az előadás bemutatója a Zeneakadémián volt, amelyet számos külföldi (Salzburg, Berlin, Zürich) fellépés is követett. Eötvös Péter, Vocal Works című Cd-jén, a Mesecímű darab közreműködője volt.

2005 óta az Aase-díj kuratóriumának tagja.

2011-ben Nagymama-díjat alapított a legígéretesebb kaposvári fiatal női és férfi színész számára, amelyet évente ítélnek oda és 100-100 ezer Ft jelképes díjjal jár. Az elismerést minden évben Csiky Gergely születése évfordulóján, december 8-án (először 2011-ben) adják át.

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen színpadi beszédet tanított, osztályvezető tanár volt. 2017-től Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanít.

2011-ben Komlós Juci helyére a nemzet színészévé választották.

2011 őszétől a M1 IrReality Show-jának, a Munkaügyeknek a főszereplője, ahol Sipeki Elvirát, a Munkaügyi Hivatal osztályvezetőjét alakította egészen a befejező 152. epizódig.


Családja

A férje volt Eötvös Péter zeneszerző 1968-tól, de később elváltak. Egy közös gyermekük született 1969-ben, Eötvös György, aki 1995-ben elhunyt. Fiáról és házasságáról így vallott egy 1978-as interjúban: „Reggel nyolctól bent voltam a színházban, a fiam Pesten élt az anyósommal. Egész héten nem láttam, csak hétfőn ... Hétfő volt a szabadnapom, ha éppen nem tájolt a színház. Vasárnap éjjel vonatra ültem és kedden reggel tértem vissza a színházba. Bizonyos lemondást követeltek tőlem a vidéki élet napjai, de beletörődtem abba, hogy a fiamnak nem mesélhettem el mindent, s hogy csak később értesülhettem a betegségéről is, mert engem kíméltek. Azért bizakodtam: ha nagyobb lesz, minden könnyebbé válik. Nem szerződtem Pestre kizárólag csak a gyerekem miatt. A színészetért mindent vállaltam. A férjem zeneszerző volt, de amikor külföldre szerződött, a hazai színészi pálya mellett döntöttem és maradtam. Ha a magánembert kérdezi, akkor igen, megbántam – feleli fojtott hangon –, de a pályám sok mindenért kárpótolt. Pedig nekem is szükségem lenne valakire. És éppen erre az emberre! De erre nem volt szabad gondolnom ... Goethe azt mondta; »Nincs el nem rontott élet«.”


Fontosabb szerepei:

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként 231; rendezőként 5. (A platform adatai szerint, Molnár Piroska a legtöbb regisztrált bemutatóval rendelkező színésznő.) Ugyanitt negyven színházi fotón is látható.

Tolsztoj: Háború és béke (Natasa)

Hauptmann: Naplemente előtt (Inken). A színháztörténeti jelentőségű előadás rendezője és főszereplője, Ajtay Andor volt.

Madách: Mária királynő (Mária királynő)

Brecht–Kurt Weill: Koldusopera (Polly, Kocsma Jenny)

Euripidész: Oresztész (Elektra)

Shakespeare: Téli rege (Hemrmione)

Shakespeare: Rómeó és Júlia (dajka)

Shakespeare: Titus Andronicus (Tamora)

Shakespeare: III. Richárd (York hercegné)

Gorkij: Éjjeli menedékhely (Natasa, Vaszilissza Karpova)

Zágon–Nóti–Eisemann: Hyppolit, a lakáj (Schneiderné)

Jókai Mór: A cigánybáró (Czipra)

Kornis: Kozma (Böbe)

Carlo Goldoni: Velencei terecske (Donna Cate)

Örkény István: Pisti a vérzivatarban (Rizi)

Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (Báthory Susánna)

Csehov: Sirály (Nyina, Arkagyina)

Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romolus (Rea, Júlia)

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (Cecília)

Kosztolányi Dezső-Babarczy: Néró, a véres költő (Agrippina)

Molière: Tudós nők (Philaminte)

Molière: Az úrhatnám polgár (Nicole, Jourdainné)

Nemes Nagy Ágnes: Bors néni (Bors néni)

Arthur Miller: A salemi boszorkányok (Rebecca Nurse)

Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné (Karnyóné)

Beaumarchais: Figaro házassága (Marcellina)

Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (Claire Zachannasian)

Ibsen: Peer Gynt (Aase)

Osztrovszkij: Vihar (Marfa Ignatyeva)

Lévay–Kunze: Elisabeth (Zsófia főhercegnő)

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (Fleury)

Szigligeti Ede: Liliomfi (Camilla kisasszony)

Vörösmarty: Csongor és Tünde (Éj)

Örkény István: Macskajáték (Giza)

Tennessee Williams: Orfeusz alászáll (Porter nővér)

Schiller: ármány és szerelem (Millerné)

Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege (több szerep)

Csiky Gergely: A nagymama (Szerémi grófné)

Esterházy Péter: Én vagyok Te


Rendezései:

Bródy Sándor: A tanítónő (kaposvári Csiky Gergely Színház)

Lofting–Békés Pál: dr. Dolittle cirkusza (Kolibri Színház)

Remenyik Zsigmond: Pokoli disznótor

Grimm fivérek: Csipkerózsika (kaposvári Csiky Gergely Színház)

Agneta Elers-Jarleman: Sátánfajzat! (Kolibri Színház)

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Színház- és Filmművészeti Egyetem)


Filmjei:
Játékfilmek

Szevasz, Vera! (1967)

A völgy (1967)

Ünnepnapok (1967)

Elsietett házasság (1968)

Az utolsó kör (1968)

Az idő ablakai (1969)

Hangyaboly (1971)

Makra (1972)

Harmadik nekifutás (1973)

Azonosítás (1975)

Utolsó padban (1975)

Árvácska (1976)

A kétfenekű dob (1977)

Fogjuk meg és vigyétek (1978)

Veszélyes játékok (1979)


A mérkőzés (1981)

Sértés (1982)

Idő van (1985)

Laura (1986)

Kiáltás és kiáltás (1987)

Tutajosok I-II. (1989)

A távollét hercege (1991)

Sose halunk meg (1993)

Jó éjt, királyfi! (1994)

A pártütők (1994)

Ébredés (1995)

Szamba (1996)

Csinibaba (1997)

Ámbár tanár úr (1998)

Hippolyt (1999)

Kínai védelem (1999)

Meseautó (2000)

Kvartett (2001)

Rinaldó (2003)

A rózsa énekei (2003)

A Pál utcai fiúk (2003)

Állítsátok meg Terézanyut! (2004)

Tüskevár (2004)

Sorstalanság (2005)

Rokonok (2006)

Tibor vagyok, de hódítani akarok (2006)

Taxidermia (2006)

De kik azok a Lumnitzer nővérek? (2006)

Idegölő (2007)

Kócos (2007)

Dolina (2007)

Tabló (2008)

Vacsora (2008)

Papírkutyák (2009)

Mentsük meg az Állatkertet! (2009)

Zimmer Feri 2. (2010)

Aglaja (2012)

A nagy füzet (2013)

Szabadesés (2014)

Liza, a rókatündér (2015)

Veszettek (2015)[18]

Pappa Pia (2017)

Holnap tali – A premier (2018)


Tévéfilmek:

Ősbemutató (1974)

Az utolsó padban (1975)

A zöldköves gyűrű (1977)

Indul a bakterház (1980)

Luxus eljárás (1981)

Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)

Petőfi 1-6. (1982)

A falu jegyzője 1-6. 1986)

A pacsirta (1987)

Groteszk (1989)

Isten madárkái (1994)

Éretlenek (1995)

Cigánytörvény (1997)

Koldus és királyfi (2000)

Mai mesék: Lucy (2000)

Kisváros (2000)

Capitaly (2002)

Az igazi halál (2007)

Munkaügyek – IrReality Show (2012–2017)

Esküvőtől a válóperig (2013)

A tanú (2014)

Kincsem (2014)

Rövid póráz (2016)

Holnap Tali! (2016–2017)

Hétköznapi örület (2017)


Hangjáték

Szabó Magda: Für Elise (2003)

Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékiratai (Rádiószínház, 2015) – Pulszky Terézia

Giacomo Casanova: Casanova visszatér (2015) – közreműködő

Csender Levente: Murokszedők (Rádiószínház, 2015)


Cd-k és hangoskönyvek:

A repülő kastély - népmesék

Nemes Nagy Ágnes: Bors néni könyve

Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő

Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Szabó Magda: A muranói hattyú és más novellák

Szabó Magda: Freskó

Szabó Magda: Kakasszó

Szabó Magda: Sziluett

Szabó Magda: Disznótor

Ronald Dahl: Meghökkentő mesék

Füves könyv

Seherezádé - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi

Szindbád kalandjai - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi 1-2

Aladdin és a csodalámpa - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi

Az ébenfa ló - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi

Hasszán - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi

Ali baba és a negyven rabló - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi

A két testvér - Grimm mesék

Piroska és a farkas - Grimm mesék

Hamupipőke - Grimm mesék

A farkas és a hét kecskegida - Grimm mesék

A brémai muzsikusok - Grimm mesék

Csipkerózsika - Grimm mesék

Hófehérke - Grimm mesék

A hókirálynő - Andersen legszebb meséi

A kis hableány - Andersen legszebb meséi

A rút kiskacsa - Andersen legszebb meséi

A kiskakas gyémánt félkrajcárja - népmesék

Kacor király - népmesék

Az égig érő fa - népmesék

Lúdas Matyi - népmesék

Kismalac és a farkasok - népmesék


Díjak, kitüntetések

Jászai Mari-díj (1977)

Rajz János-díj (1979)

Érdemes művész (1981)

Kiváló művész (1990)

Déryné-díj (1993)

Színikritikusok díja a legjobb női alakításért (1994)

Kossuth-díj (1995)

Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1999)

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)

Hazám-díj (2008)

Amfiteátrum díj (2009)

A Nemzet Színésze (2011)

Színházi Kritikusok – legjobb női főszereplő díja (2011)

Prima Primissima díj (2013)

Arany Medál-életműdíj (2013)

Cottbusi Nemzetközi Filmfesztivál – Legjobb női alakítás díja (2014)

Színikritikusok Céhének életműdíja (2015)


Könyvek róla:

Mihályi Gábor: Kaposvár-jelenség

Lőrincz Sándor: Molnár Piroska

Vámos Miklós: 135 lehetetlen történet
Kelenföld
mozigepesz@@gazdagret.net
Copyright2018@SuszterA
Mozigépész Moziverzum
Back to content