Színésznők > M
Molnár Piroska (Ózd, 1945. október 1. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjasmagyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Eötvös Péter zeneszerző egykori felesége.
Életpályája
Szülei Molnár József és Andrássi Viktória. Édesapja nem tért haza a szovjet fogságból, egyedül maradt édesanyja vissza szeretett volna térni Erdélybe, de ekkor már lezárták a határokat. Kunágotán telepedtek le, meghatározó gyermekkori élményei ehhez a településhez kötik. A mama tanácsára (tanuljon szakmát) Szegeden közgazdasági technikumban érettségizett.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1964-ben vették fel. 1968-ban végzett, eközben fellépett az 1966-os Táncdalfesztiválon. A főiskola elvégzése után Babarczy László beajánlotta a Nemzeti Színházba, viszont Both Bélaigazgató nem vette fel.
1968-ban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1971-ig volt tag. 1971 és 1978 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. Az első kaposvári korszakban olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás és Babarczy László. A színpadon olyan kollégákkal dolgozott együtt mint Koltai Róbert, Csákányi Eszter, Lázár Kati, Máté Gábor, Jordán Tamás, Pogány Judit vagy Lukáts Andor. Ebben a korszakban szerepelt a legendás Árvácska című filmben, amely Karlovy Varyban díjat nyert.
1978-tól 1982-ig a Nemzeti Színházhoz kötötte szerződés, ahova szinte az egész korábbi kaposvári társulattal együtt ment át. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1984-től, 18 éven át ismét a kaposvári társulatot erősítette. 2002 és 2013 között újra a Nemzeti Színház tagja volt, ahonnan Alföldi Róbert leváltásával ő is távozott, azóta a Thália Színház tagja.
Rendszeresen fellépője az 1982-ben alapított Kőszegi Várszínház bemutatóinak.
A prózai szerepek mellett, számos zenés darab főszereplője is, így például a Mohácsi János által rendezett Csárdáskirálynő Ceciliája,és az Ármány és szerelem, mely alakításáért 2010-ben elnyerte a színikritikusok Fővárosi Színházi Díját. Kurtág György kortárs zeneszerző kérésére, unszolására elvállalta a Beckett-töredékekre írott darabjában – What is the Word (Op. 30) – való közreműködést, 2008-ban. Az előadás bemutatója a Zeneakadémián volt, amelyet számos külföldi (Salzburg, Berlin, Zürich) fellépés is követett. Eötvös Péter, Vocal Works című Cd-jén, a Mesecímű darab közreműködője volt.
2005 óta az Aase-díj kuratóriumának tagja.
2011-ben Nagymama-díjat alapított a legígéretesebb kaposvári fiatal női és férfi színész számára, amelyet évente ítélnek oda és 100-100 ezer Ft jelképes díjjal jár. Az elismerést minden évben Csiky Gergely születése évfordulóján, december 8-án (először 2011-ben) adják át.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen színpadi beszédet tanított, osztályvezető tanár volt. 2017-től Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanít.
2011-ben Komlós Juci helyére a nemzet színészévé választották.
2011 őszétől a M1 IrReality Show-jának, a Munkaügyeknek a főszereplője, ahol Sipeki Elvirát, a Munkaügyi Hivatal osztályvezetőjét alakította egészen a befejező 152. epizódig.
Családja
A férje volt Eötvös Péter zeneszerző 1968-tól, de később elváltak. Egy közös gyermekük született 1969-ben, Eötvös György, aki 1995-ben elhunyt. Fiáról és házasságáról így vallott egy 1978-as interjúban: „Reggel nyolctól bent voltam a színházban, a fiam Pesten élt az anyósommal. Egész héten nem láttam, csak hétfőn ... Hétfő volt a szabadnapom, ha éppen nem tájolt a színház. Vasárnap éjjel vonatra ültem és kedden reggel tértem vissza a színházba. Bizonyos lemondást követeltek tőlem a vidéki élet napjai, de beletörődtem abba, hogy a fiamnak nem mesélhettem el mindent, s hogy csak később értesülhettem a betegségéről is, mert engem kíméltek. Azért bizakodtam: ha nagyobb lesz, minden könnyebbé válik. Nem szerződtem Pestre kizárólag csak a gyerekem miatt. A színészetért mindent vállaltam. A férjem zeneszerző volt, de amikor külföldre szerződött, a hazai színészi pálya mellett döntöttem és maradtam. Ha a magánembert kérdezi, akkor igen, megbántam – feleli fojtott hangon –, de a pályám sok mindenért kárpótolt. Pedig nekem is szükségem lenne valakire. És éppen erre az emberre! De erre nem volt szabad gondolnom ... Goethe azt mondta; »Nincs el nem rontott élet«.”
Fontosabb szerepei:
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként 231; rendezőként 5. (A platform adatai szerint, Molnár Piroska a legtöbb regisztrált bemutatóval rendelkező színésznő.) Ugyanitt negyven színházi fotón is látható.
Tolsztoj: Háború és béke (Natasa)
Hauptmann: Naplemente előtt (Inken). A színháztörténeti jelentőségű előadás rendezője és főszereplője, Ajtay Andor volt.
Madách: Mária királynő (Mária királynő)
Brecht–Kurt Weill: Koldusopera (Polly, Kocsma Jenny)
Euripidész: Oresztész (Elektra)
Shakespeare: Téli rege (Hemrmione)
Shakespeare: Rómeó és Júlia (dajka)
Shakespeare: Titus Andronicus (Tamora)
Shakespeare: III. Richárd (York hercegné)
Gorkij: Éjjeli menedékhely (Natasa, Vaszilissza Karpova)
Zágon–Nóti–Eisemann: Hyppolit, a lakáj (Schneiderné)
Jókai Mór: A cigánybáró (Czipra)
Kornis: Kozma (Böbe)
Carlo Goldoni: Velencei terecske (Donna Cate)
Örkény István: Pisti a vérzivatarban (Rizi)
Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (Báthory Susánna)
Csehov: Sirály (Nyina, Arkagyina)
Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romolus (Rea, Júlia)
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (Cecília)
Kosztolányi Dezső-Babarczy: Néró, a véres költő (Agrippina)
Molière: Tudós nők (Philaminte)
Molière: Az úrhatnám polgár (Nicole, Jourdainné)
Nemes Nagy Ágnes: Bors néni (Bors néni)
Arthur Miller: A salemi boszorkányok (Rebecca Nurse)
Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné (Karnyóné)
Beaumarchais: Figaro házassága (Marcellina)
Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (Claire Zachannasian)
Ibsen: Peer Gynt (Aase)
Osztrovszkij: Vihar (Marfa Ignatyeva)
Lévay–Kunze: Elisabeth (Zsófia főhercegnő)
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (Fleury)
Szigligeti Ede: Liliomfi (Camilla kisasszony)
Vörösmarty: Csongor és Tünde (Éj)
Örkény István: Macskajáték (Giza)
Tennessee Williams: Orfeusz alászáll (Porter nővér)
Schiller: ármány és szerelem (Millerné)
Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege (több szerep)
Csiky Gergely: A nagymama (Szerémi grófné)
Esterházy Péter: Én vagyok Te
Rendezései:
Bródy Sándor: A tanítónő (kaposvári Csiky Gergely Színház)
Lofting–Békés Pál: dr. Dolittle cirkusza (Kolibri Színház)
Remenyik Zsigmond: Pokoli disznótor
Grimm fivérek: Csipkerózsika (kaposvári Csiky Gergely Színház)
Agneta Elers-Jarleman: Sátánfajzat! (Kolibri Színház)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Színház- és Filmművészeti Egyetem)
Filmjei:
Játékfilmek
Játékfilmek
Szevasz, Vera! (1967)
A völgy (1967)
Ünnepnapok (1967)
Elsietett házasság (1968)
Az utolsó kör (1968)
Az idő ablakai (1969)
Hangyaboly (1971)
Makra (1972)
Harmadik nekifutás (1973)
Azonosítás (1975)
Utolsó padban (1975)
Árvácska (1976)
A kétfenekű dob (1977)
Fogjuk meg és vigyétek (1978)
Veszélyes játékok (1979)
Indul a bakterház (1980)
A mérkőzés (1981)
Sértés (1982)
Idő van (1985)
Laura (1986)
Kiáltás és kiáltás (1987)
Tutajosok I-II. (1989)
A távollét hercege (1991)
Sose halunk meg (1993)
Jó éjt, királyfi! (1994)
A pártütők (1994)
Ébredés (1995)
Szamba (1996)
Csinibaba (1997)
Ámbár tanár úr (1998)
Hippolyt (1999)
Kínai védelem (1999)
Meseautó (2000)
Kvartett (2001)
Rinaldó (2003)
A rózsa énekei (2003)
A Pál utcai fiúk (2003)
Állítsátok meg Terézanyut! (2004)
Tüskevár (2004)
Sorstalanság (2005)
Rokonok (2006)
Tibor vagyok, de hódítani akarok (2006)
Taxidermia (2006)
De kik azok a Lumnitzer nővérek? (2006)
Idegölő (2007)
Kócos (2007)
Dolina (2007)
Tabló (2008)
Vacsora (2008)
Papírkutyák (2009)
Mentsük meg az Állatkertet! (2009)
Zimmer Feri 2. (2010)
Aglaja (2012)
A nagy füzet (2013)
Szabadesés (2014)
Liza, a rókatündér (2015)
Veszettek (2015)[18]
Pappa Pia (2017)
Holnap tali – A premier (2018)
Tévéfilmek:
Ősbemutató (1974)
Az utolsó padban (1975)
A zöldköves gyűrű (1977)
Indul a bakterház (1980)
Luxus eljárás (1981)
Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
Petőfi 1-6. (1982)
A falu jegyzője 1-6. 1986)
A pacsirta (1987)
Groteszk (1989)
Isten madárkái (1994)
Éretlenek (1995)
Cigánytörvény (1997)
Koldus és királyfi (2000)
Mai mesék: Lucy (2000)
Kisváros (2000)
Capitaly (2002)
Az igazi halál (2007)
Munkaügyek – IrReality Show (2012–2017)
Esküvőtől a válóperig (2013)
A tanú (2014)
Kincsem (2014)
Rövid póráz (2016)
Holnap Tali! (2016–2017)
Hétköznapi örület (2017)
Hangjáték
Szabó Magda: Für Elise (2003)
Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékiratai (Rádiószínház, 2015) – Pulszky Terézia
Giacomo Casanova: Casanova visszatér (2015) – közreműködő
Csender Levente: Murokszedők (Rádiószínház, 2015)
Cd-k és hangoskönyvek:
A repülő kastély - népmesék
Nemes Nagy Ágnes: Bors néni könyve
Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
Szabó Magda: A muranói hattyú és más novellák
Szabó Magda: Freskó
Szabó Magda: Kakasszó
Szabó Magda: Sziluett
Szabó Magda: Disznótor
Ronald Dahl: Meghökkentő mesék
Füves könyv
Seherezádé - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
Szindbád kalandjai - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi 1-2
Aladdin és a csodalámpa - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
Az ébenfa ló - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
Hasszán - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
Ali baba és a negyven rabló - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
A két testvér - Grimm mesék
Piroska és a farkas - Grimm mesék
Hamupipőke - Grimm mesék
A farkas és a hét kecskegida - Grimm mesék
A brémai muzsikusok - Grimm mesék
Csipkerózsika - Grimm mesék
Hófehérke - Grimm mesék
A hókirálynő - Andersen legszebb meséi
A kis hableány - Andersen legszebb meséi
A rút kiskacsa - Andersen legszebb meséi
A kiskakas gyémánt félkrajcárja - népmesék
Kacor király - népmesék
Az égig érő fa - népmesék
Lúdas Matyi - népmesék
Kismalac és a farkasok - népmesék
Díjak, kitüntetések
Jászai Mari-díj (1977)
Rajz János-díj (1979)
Érdemes művész (1981)
Kiváló művész (1990)
Déryné-díj (1993)
Színikritikusok díja a legjobb női alakításért (1994)
Kossuth-díj (1995)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1999)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)
Hazám-díj (2008)
Amfiteátrum díj (2009)
A Nemzet Színésze (2011)
Színházi Kritikusok – legjobb női főszereplő díja (2011)
Prima Primissima díj (2013)
Arany Medál-életműdíj (2013)
Cottbusi Nemzetközi Filmfesztivál – Legjobb női alakítás díja (2014)
Színikritikusok Céhének életműdíja (2015)
Könyvek róla:
Mihályi Gábor: Kaposvár-jelenség
Lőrincz Sándor: Molnár Piroska
Vámos Miklós: 135 lehetetlen történet